Pick Szeged csapatblog

Két hete, vasárnap elég korán, fél 7-kor indultunk Szegedről, a csarnok elől. Nem volt zökkenőmentes az utunk, a határon sokat kellett volna várakoznunk, de felvágtunk a füves pusztára és megelőztünk 8-10 buszt, ami sok embernek nem tetszett, de nekünk igen, mert így sokkal hamarabb átjutottunk. Út közben még felvettük Rajkót Belgrád környékén, az utópályán, aztán még két megálló, és megérkeztünk Kopaonikba, ahol Dusán már várt minket. Ő ott lakik Alexandrovácon, ami kb. 20-25 km-re van. Vagy lehet, hogy 30-ra. Elfoglaltuk a szállást, és aznap nem tartott edzést a Mester, csak videózást. A Barcelona-Kiel mérkőzést néztük meg és beszélgettünk róla egy kicsit, ráhangolódtunk a munkára.

Másnap kezdtük el az igazi munkát, ami úgy nézett ki, hogy napi négy edzésünk volt. Reggel 7 óra környékén volt ébresztő, fél 8-tól reggeli és 9-kor kezdtük az első edzést. Ez 10-ig tartott és általában egy futóedzés volt. Utána volt egy óra szünetünk és 11-tól 13-ig a teremben végeztük az erőnléti edzéseket, szökdeléseket, medicin labábdás gyakorlatokat, és az egyéni képzésre is jutott idő. Ebédszünet után 1,5 órás csendes pihenő következett, 4 órakor pedig kezdtük a kondit. Ez 5 óráig tartott, majd megint volt egy óra szünetünk, és 6-8-ig a teremben edzettünk, ahol labdás gyakorlatok vártak ránk. Ekkor már a taktikai elemek is előkerültek, védőgyakorlatokat, sáncmunkát és a támadójáték variációkat gyakoroltuk. Így telt el az első három nap, majd a negyedik nap kaptunk egy bónuszt, ami azt jelentette, hogy csak délelőtt edzettünk, és a délutánt megkaptuk regenerációra, amikor is szaunáztunk, dzsakuzziztunk, és sok munkát adtunk Lacinak. Esténként összeültünk négyen-öten, beszélgettünk, kártyáztunk, filmet néztünk, szobáról szobára vándoroltunk egymáshoz. Úgy gondolom, hogy jól eltöltöttük közösen a szabadidőt.

Ez után következett megint egy négy edzéses nap, pénteken pedig egy edzőmeccs az alexandrováci csapattal. Ez nem egy komoly mérkőzés volt, hiszen ők a szerb másodosztályban játszanak, de ez a meghívás egy nagyon szép gesztus volt tőlük. A meccs után Dusan apukája vendégül látott bennünket egy jó vacsorával, és megkóstolhattuk a szerb ételkülönlegességeket, és szerintem a csapat nagy részének ízlett a vacsora. Ez úton is köszönjük Dusán apukájának ezt a gesztust. A hátralévő napokban folytattuk az elején megkezdett munkát, és bár a végén a Mester kihagyta a programból a kondit, ezt sokan külön elvégeztük.

 

Már el is jött a hazaindulás időpontja, és ez így leírva gyorsnak tűnik, de ott elég hosszú idő volt az ingerszegény környezetben. Ettől függetlenül szép helyen voltunk, egy síparadicsomban, és volt egy fél napunk kirándulásra, amikor felmentünk a hegyekbe szétnézni.