Végre szombat! A meccs napja. Ismét rá kellett jönnöm, hogy jobb a pályán lenni. Ugyanúgy izgulok, mintha játszanék, de most tehetetlen vagyok, és csak bizakodni tudok. Úgy tudom, minden és mindenki rendben van. Tegnap reggel még beszéltem telefonon Körtével és Stranoval, Rolival pedig egy közösségi portálon kommunikáltunk este. Nagyon jó hely
Én tegnap hamar letudtam a kötelezettségem (a konditeremben kezdtem a napot - Skala jó kis erősítőprogramot rakott össze nekem), így a délutánom szabad volt. Mivel sport terén mindenevő vagyok, kimentem a Szedeákos fiúk kosármeccsére. Sajnos nyert a bajnok ZTE, de majd jön verhetőbb ellenfél is a srácokhoz. Egyébként ha tehetem, a vízilabdások meccseire is kijárok, idén ők nagyon jók lesznek szerintem. Jó, hogy igazi sportváros vagyunk.
Visszatérve a Pickre, ma nem mi vagyunk az esélyesek, nincs katasztrófa, ha nem szerzünk pontot, de lendületben vagyunk és ha felszabadultan játszunk... Nem is folytatom, mindenki tudja, mire gondolok. A lényeg, hogy a megkezdett jó úton maradjunk. A küzdésre és akaratra nem lesz panasz, ebben teljesen biztos vagyok! Jó kis kézilabda matiné lesz délután. Először Veszprém-Kolding (a válogatott társaim és barátaim, illetve a magyar kézilabda miatt is ma: Hajrá Veszprém!), aztán a főmeccs Valladolid-Szeged. De várom már...
HAJRÁ PICK!